A t�li olimpi�k t�rt�nete a kezdetekt�l napjainkig

Sorsz�m	D�tum	Helysz�n
1. t�li olimpia	1924	Chamonix (Franciaorsz�g)
2. t�li olimpia	1928	St. Moritz (Sv�jc)
3. t�li olimpia	1932	Lake Placid (USA)
4. t�li olimpia	1936	Garmisch-Partenkirchen (N�metorsz�g)
5. t�li olimpia	1948	St. Moritz (Sv�jc)
6. t�li olimpia	1952	Oslo (Norv�gia)
7. t�li olimpia	1956	Cortina d'Amezzo (Olaszorsz�g)
8. t�li olimpia	1960	Squaw Valley (USA)
9. t�li olimpia	1964	Innsbruck (Ausztria)
10. t�li olimpia	1968	Grenoble (Franciaorsz�g)
11. t�li olimpia	1972	Szapporo (Jap�n)
12. t�li olimpia	1976	Innsbruck (Ausztria)
13. t�li olimpia	1980	Lake Placid (USA)
14. t�li olimpia	1984	Szarajevo (Jugoszl�via)
15. t�li olimpia	1988	Calgary (Kanada)
16. t�li olimpia	1992	Albertville (Franciaorsz�g)
17. t�li olimpia	1994	Lillehammer (Norv�gia)
18. t�li olimpia	1998	Nagano (Jap�n)
19. t�li olimpia	2002	Salt Lake City (USA)
20. t�li olimpia	2006	Torino (Olaszorsz�g)
21. t�li olimpia	2010	Vancouver (Kanada)

T�li olimpi�k t�rt�nete
A t�li olimpi�k t�rt�nete nem ny�lik vissza olyan messzire, mint a ny�ri olimpi�k�. Az els� t�li olimpi�t 1924-ben rendezt�k a franciaorsz�gi Chamonix-ban. Ahogyan a ny�ri olimpi�k t�rt�nete sor�n, a t�li olimpi�k statisztik�j�ban is felfedezhet�, hogy az �vek m�l�s�val folyamatosan n�tt a versenysz�mok, a r�sztvev� orsz�gok, a versenyz�k �s a n�z�k sz�ma, valamint a versenyz�k nem szerinti megoszl�sa is j�val kiegyenl�tettebb napjainkban, mint a kezdeti olimpi�kon. Az els� olimpi�n 11 n�, �s 247 f�rfi vett r�szt, m�g a 2002-es rendezv�nyen 886 n� �s 1513 f�rfi versenyz�.

Csak egyszer volt f�v�rosban
A rendez� v�rosok is elt�rnek a ny�ri olimpi�kon megszokottakt�l, m�g a ny�ri olimpi�kat p�r kiv�tellel mindig f�v�rosok rendezt�k (f�k�nt a fejlett infrastrukt�ra miatt), addig t�li olimpia mind�ssze egyszer ker�lt megrendez�sre valamely orsz�g f�v�ros�ban (Norv�gia - Oslo), a t�bbi alkalommal ak�r kis l�leksz�m� hegyvid�ki �d�l�falvak is elnyert�k a rendez�s jog�t.

I. t�li olimpia: 1924 - Chamonix
A Mont-Blanc t�v�ben fekv� v�rosban a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g a ny�ron rendezett p�rizsi olimpia t�li folytat�sak�nt "t�li nemzetk�zi sporthetet" rendezett, a rendezv�ny siker�nek k�sz�nhet�en ut�lag "T�li Olimpia" elnevez�st kapta. A j�t�kok m�sor�n a m�r a kor�bban a ny�ri olimpi�n szerepl� j�gkorong �s m�korcsolya mellett megjelentek az �szaki s�versenyek, a gyorskorcsoly�z�s �s a bob. Bemutat� jelleggel pedig felt�nt a curling �s a s�l�v�szet. Az els� olimpia egyik legnagyobb szenz�ci�j�t k�ts�gtelen�l a sv�jci bobosok szolg�ltatt�k, akik tombol�n nyert�k a f�b�l k�sz�lt j�rm�v�ket, �s igazi p�ly�n Chamonix-ban siklottak le el�sz�r, a felmeleged� id�nek �s a megolvad� j�gnek k�sz�nhet�en v�g�l sz�les nyomt�v� faalkotm�nyukkal megszerezt�k az arany�rmet a k�s�s j�gen lelassul� modernebb felszerel�sekkel ind�l� csapatok el�tt. A rendezv�nyen 16 orsz�g 258 versenyz�je m�rte �ssze tud�s�t 16 versenysz�mban. Az �remt�bl�zatban az �len az �szaki s�sport sz�l�haz�ja Norv�gia v�gzett megel�zve Finnorsz�got �s Ausztri�t.

II. t�li olimpia: 1928 - St. Moritz
1928-ban a h�res sv�jci �d�l�hely St. Moritz rendezhette az olimpi�t, ekkor m�r nem a ny�ri olimpia rendez� orsz�ga rendezte a t�li olimpi�t, mint az els� t�li olimpia est�ben. A legk�l�n�sebb verseny az 50 km-es s�fut�s volt, itt az indul�sn�l m�rt nulla fok a verseny v�g�re +25C�-ra melegedett. Sokan feladt�k a versenyt a rendk�v�li h�terhel�s miatt. A meleg sz�l miatt t�r�lt�k a 10 km-es gyorskorcsolya sz�mot is, mivel a j�g alkalmatlann� v�lt a sportol�sra (ekkor m�g term�szetes j�gen rendezt�k a versenysz�mokat). A rendezv�nyen m�r 25 orsz�g 464 r�sztvev�je versenyzett 14 versenysz�mban. Az �remt�bl�zatot ism�t Norv�gia nyerte, m�sodik helyezett az Egyes�lt �llamok, a harmadik pedig Sv�dorsz�g lett.

III. t�li olimpia: 1932 - Lake Placid
1932-ben el�sz�r ker�lt a tengerent�lon megrendez�sre a t�li olimpia, az akkor mind�ssze alig 4000 lakos� telep�l�s Lake Placid kapta a rendez�s jog�t. Az amerikaiak virtusukra jellemz�en k�l�nleges, izgalmasabb j�t�kokat akartak szervezni, ez�rt az eddigiekn�l vesz�lyesebb lesikl�p�ly�kat jel�ltek ki, a gyorskorcsolya versenyeken pedig az eddigiekt�l elt�r�en nem p�rban, hanem egy csoportban ind�tott�k a versenyz�ket. �gy nem a gyorsas�g, hanem az �gyesked�s d�nt�tte el az arany�rem sors�t. Az arany�rmes amerikai n�gyes f�rfi bobcsapat egyik tagja Eddie Eagan mindm�ig az egyetlen sportol�, aki ny�ri �s t�li olimpi�n is arany�rmet tudott nyerni (az 1920-as antwerpeni ny�ri Olimpi�n nyert boxol�sban). Megsz�letett az els� magyar siker is, a Rotter - Szoll�s p�ros harmadik helyez�st �rt el korcsoly�z�sban. A j�t�kokon 17 orsz�g 252 versenyz�je 14 versenysz�mban m�rte �ssze erej�t. Az �remt�bl�zat �l�n a legt�bb versenyz�t ind�t� Egyes�lt �llamok v�gzett, Norv�gi�nak csak a m�sodik hely jutott, a harmadik helyez�st Sv�dorsz�g �rte el.

IV. t�li olimpia: 1936 - Garmich-Partenkirchen
1936-ban visszat�rt az olimpiai l�ng Eur�p�ba, a bajororsz�gi Garmisch-Partenkirchen telep�l�sp�ros rendezte a j�t�kokat. Ezen az olimpi�n vett�k fel a versenysz�mok k�z� el�sz�r az alpesi s�z�st, viszont a s�oktat�kat, professzionalit�sukra hivatkozva, kiz�rt�k a versenyekb�l, aminek miatt az osztr�k �s sv�jci s�el�k bojkott�lt�k a versenyeket. A bobsz�mok kiv�tel�vel minden versenysz�mban indult magyar sportol�, ez az�ta is egyed�l�ll� a t�li olimpi�k t�rt�net�ben. Az olimpi�n 28 orsz�g 646 sportol�ja 17 sz�mban versenyzett. Az �rmek tekintet�ben Norv�gia visszaszerezte els�s�g�t, a m�sodik a rendez� N�metorsz�g lett, a harmadik helyet pedig ism�t Sv�dorsz�g foglalta el.

Az 1940-as j�t�kok rendez�si jog�t a Jap�n Sapporo nyerte, de K�n�val folytatott h�bor�ja miatt k�t �vvel az olimpia el�tt lemondtak a rendez�s jog�r�l, m�sodik helysz�nk�nt ism�t a Sv�jci St. Moritz neve ker�lt el�t�rbe, azonban az 1936-os olimpi�n t�rt�nt "s�oktat� bojkott" ut�hat�sak�nt nem v�llalt�k a rendez�st. N�metorsz�g jel�lte m�g Garmich-Partenkirchen-t a rendez�sre 1939 nyar�n, azonban a m�sodik vil�gh�bor� hossz� �vekre kioltotta az olimpiai l�ngot.

V. t�li olimpia: 1948 - St. Moritz
Az els�, h�bor� ut�ni t�li olimpi�t 1948-ban rendezt�k, imm�r m�sodszor a sv�jci St. Moritz-ban. Jap�nt �s N�metorsz�got h�bor�s b�neik miatt eltiltott�k a versenyeken val� r�sztv�telt�l. Ekkor nyert el�sz�r amerikai versenyz� Gretschen Fraser szem�ly�ben alpesi s�z�sben. A versenyeken hatalmas szenz�ci�t keltett a sv�d s�ugr�csapat vezet�je, aki kor�bbi s�r�l�se ellen�re minden edz�s, gyakorl�s �s el�k�sz�t�s n�lk�l ugrott �s ezzel ez�st�rmet szerzett. Megt�rt�nt az els� nyilv�nval� m�korcsolya zs�ri �ltal elk�vetett pontoz�si csal�s, amikor az amerikai Dick Buttont kiv�l� gyakorlata ellen�re olyan m�rt�kben lepontozt�k, hogy az m�r a nemzetk�zi sz�vets�g eln�k�nek is szemet sz�rt, aki ut�lag a versenyz�nek aj�nd�kozta k�rp�tl�sk�nt egyik saj�t vil�gbajnoki arany�rm�t. A k�zvetlen�l a h�bor� ut�n megrendez�sre ker�l� olimpia sikeres volt, 28 orsz�g 669 versenyz�je 22 sz�mban m�rte �ssze erej�t. Az �remt�bl�zatot m�r "szok�sos" m�don Norv�gia nyerte, Sv�dorsz�g �s a rendez� Sv�jc el�tt.

VI. t�li olimpia: 1952 - Oslo
1952-ben a modernkori s�el�s sz�l�haz�j�ba, Norv�gi�ba, �s annak f�v�ros�ba, Osl�ba v�ndorolt az olimpiai l�ng. A Norv�g Hjamar Andersen hossz�t�v� gyorskorcsolya versenysz�mban h�rom arany�rmet szerzett haz�ja sz�m�ra. Ezen az olimpi�n indult minden id�k legnehezebb �sszs�ly�val rendelkez� n�gyes bobcsapata, a n�met csapat tagjai �sszesen 468 kg-ot nyomtak, az egyik csapattag egymaga 140 kg-os volt, szerepl�s�k hat�s�ra a nemzetk�zi sz�vets�g ekkor korl�tozta a kettes �s a n�gyes bobcsapatok tagjainak �sszes�tett fels� s�lyhat�r�t (200 �s 410 kg). A 22 versenysz�mban 30 orsz�g 694 versenyz�je indult. Az �remt�bl�zatban ahogyan az el�z� �vekben, �gy most rendez� orsz�gk�nt Norv�gia nyerte, megel�zve az Egyes�lt �llamokat �s Finnorsz�got.

VII. t�li olimpia: 1956 - Cortina d'Ampezzo
Az 1956-os olimpia ism�t az Alpok lejt�in, az olaszorsz�gi Cortina d'Ampezzo �d�l�helyen ker�lt megrendez�sre. Ezen a versenyen indult el�sz�r egy csapatban a Szovjetuni�, amelynek k�ld�tts�ge magasan nyeri az olimpia �remverseny�t, t�bb �rmet szereznek, mint az �sszes t�bbi orsz�g egy�ttv�ve, valamint ekkor indul el�sz�r k�l�n csapatban Kelet �s Nyugat-N�metorsz�g. A lesikl�versenyek szt�rja a kor�bban b�dogosk�nt dolgoz� osztr�k Toni Sailer, aki h�rom arany�rmet gy�jt be. Magyar siker is sz�letett, a Nagy Mariann - Nagy L�szl� m�korcsoly�z� p�ros bronz�rmet szerez. A cortina-i olimpia az els�, amelyet a telev�zi� is k�zvet�t. Imm�r 32 orsz�g 821 versenyz�je indul, 24 versenysz�mban. Az elnyert �rmek ter�n a hatalmas csapatot ind�t� Szovjetuni� nyer, Ausztria �s Finnorsz�g el�tt. Norv�gia ez�ttal az els� �tbe sem ker�l.

VIII. t�li olimpia: 1960 - Squaw Valley
1960-ban �jra tengerent�l rendezik a t�li olimpi�t, ez�ttal a fiatal �d�l�v�rosban, Squaw Valley-ben. A dolog �rdekess�ge, hogy a rendez�s elnyer�sekor az "indi�n asszony v�lgye" m�g szinte semmilyen t�li sporthoz sz�ks�ges infrastrukt�r�val nem rendelkezik, csak kit�n� k�rnyezeti adotts�gokkal. Az amerikai gazdas�g akkori vir�gz�s�nak k�sz�nhet�en azonban r�vid id�n bel�l mindent megteremtettek a v�lgyben, ami egy sikeres t�li olimpia lebonyol�t�s�hoz sz�ks�ges.. A j�t�kok �rdekess�ge volt, hogy a bob sz�mokat t�r�lt�k, mivel mind�ssze kilenc orsz�g nevezett erre a sz�mra, �gy nem tartott�k kifizet�d�nek a bobp�lya meg�p�t�s�t. A nyit� �s z�r� �nneps�geket szem�lyesen Walt Disney rendezte. �j sportk�nt bemutatkozott a biatlon. A megrendezett 27 versenysz�mban 30 orsz�g 665 versenyz�je vett r�szt. Az �remt�bl�zat els� hely�t a Szovjetuni� nyeri ism�t, megt�rve ezzel Norv�gia hegem�ni�j�t, m�sodik lesz N�metorsz�g, harmadik pedig a rendez� Egyes�lt �llamok.

IX. t�li olimpia: 1964 - Innsbruck
1964-ben Tirol tartom�ny f�v�rosa Innsbruck rendezte az olimpiai j�t�kokat. A rendk�v�l enyhe id�j�r�s �s a h�hi�ny miatt a hadsereg mozg�s�t�s�val hozt�k sportol�sra alkalmas �llapotba a helysz�neket, a katon�n 20 ezer j�gt�gl�t v�gtak ki gleccserekb�l, a bobp�lya r�sz�re, ill. 40 ezer k�bm�ter havat sz�ll�tottak a magasabban fekv� ter�letekr�l a s�p�ly�kra, amelyet k�zzel �s l�bbal tapostak kem�nyre, hogy ne olvadjon el a versenyek idej�re. A h�hi�nyon k�v�l k�t hal�leset is elhom�lyos�tja a j�t�kok f�ny�t; edz�s k�zben szenved hal�los balesetet az ausztr�lok s�el� rem�nys�ge Ross Milne �s a sz�nk� versenysz�mban indul� angol sz�nekben indul� lengyel Kay Skrzypecki. A k�t N�metorsz�g az �jraegyes�l�sig ekkor k�ld�tt utolj�ra k�z�s csapatot a versenyekre. Ekkor l�pte �t az ezer f�t a r�sztvev� versenyz�k sz�ma, a 36 orsz�g 1091 versenyz�t ind�tott a 34 versenysz�mban. Az �remt�bl�zat vezet� hely�t kimagasl�an nyeri a Szovjetuni�, megel�zve a rendez� Ausztri�t �s Norv�gi�t.

X. t�li olimpia: 1968 - Grenoble
1968. A tizedik t�li olimpiai J�t�kok ism�t Franciaorsz�gban, Grenoble-ben ker�ltek megrendez�sre. Ez az eddigi t�li olimpi�k k�z�l a legnagyobb k�lts�gvet�s� (a h�rek szerint egymilli�rd akkori nyugatn�met m�rka) rendezv�ny, a versenyek nagy ter�leten, �t helysz�nen ker�lnek megrendez�sre (Grenoble, Charmousse, Autrans, Villard de Lans, �s Alpe d'Huez). Az alpesi sz�mok h�se a francia �sz, Jean-Claude Killy volt, b�r a szlalomversenyen az osztr�k Karl Schranz m�g �gy is megverte, hogy a lesikl�s k�zben meg kellett �llnia, mivel egy n�z� t�vedt a p�ly�ra. Sajnos az "�jrarajtol�s" �s az ekkor elk�vetett k�t kapu kihagy�sa miatt az eredm�ny�t �rv�nytelen�tett�k. A versenyek sor�n itt rendeltek el el�sz�r "szexvizsg�latot" amelynek sor�n a n�i versenyz�kn�l biol�giai tesztnek kellett meger�s�teni, hogy az adott versenyz� t�nyleg n�nem� e. A 35 versenysz�mban 37 nemzet 1158 versenyz�je vett r�szt. A megszerzett �rmek sz�m�nak tekintet�ben Norv�gia visszat�r az els� helyre, a m�sodikat a Szovjetuni�, a harmadik helyet a rendez� Franciaorsz�g �ri el.

XI. t�li olimpia: 1972 - Sapporo
1972-ben el�sz�r ker�lt �zsi�ba az olimpiai l�ng, ez�ttal a Jap�n Sapporo nyerte el a rendez�s jog�t. Itt ker�lt el�sz�r k�z�ppontba az amat�r �s profi versenyz�k k�z�tti k�l�nbs�gt�tel, miut�n Karl Schranz-ot kiz�rt�k, mivel p�nzt kapott egy s�felszerel�s gy�rt�j�t�l. A j�t�kok legnagyobb meglepet�se a Spanyol Fernandez Ochoa volt, aki egy eg�sz m�sodperccel verte meg a mez�nyt szlalomban, �s az els� t�li olimpiai arany�rmet szerezte Spanyolorsz�g sz�m�ra. 35 orsz�g 1006 versenyz�je indult 35 versenysz�mban. Az �rmek ter�n a "szocialista blokk" domin�l, els� a Szovjetunio, m�sodik a N�met Demokratikus K�zt�rsas�g, harmadik Sv�jc.

XII. t�li olimpia: 1976 - Innsbruck
Az 1976-os rendez�si jogot az amerikai Denver v�rosa nyerte el, azonban Colorado �llam k�rnyezetv�d�i n�pszavaz�s sor�n megakad�lyozt�k a rendez�s miatt elengedhetetlen erd�irt�sokat �s talajmunk�kat a Szikl�s-hegys�gben, valamint nem v�llalt�k a rendez�shez sz�ks�ges mintegy �tmilli� doll�ros k�zp�nz ilyen c�l� felhaszn�l�s�t, �gy a v�ros k�nytelen volt lemondani a rendez�s jog�r�l. Innsbruck m�r megl�v� olimpiai infrastrukt�r�j�nak k�sz�nhet�en kapta m�sodik helysz�nk�nt a rendez�si jogot, mind�ssze 12 �vvel az els� itt rendezett olimpia ut�n. 37 orsz�g 1123 versenyz�je 37 sz�mban m�rhette �ssze tud�s�t. Folytat�dik a szocialista orsz�gok menetel�se a megszerzett �rmek ter�n, els� helyezett ism�t a Szovjetuni�, m�sodik a N�met Demokratikus K�zt�rsas�g, harmadik az Egyes�lt �llamok.

XIII. t�li olimpia: 1980 - Lake Placid
1980-ban, imm�r m�sodszor, az amerikai Lake Placid rendezte a j�t�kokat. A h�hi�ny miatt els��zben rendeznek lesikl�versenyeket mesters�ges �ton el��ll�tott havon. Liechtenstein, mint legkisebb orsz�g itt nyerte els� olimpiai arany�rm�t. A f�rfiak k�z�tt az alpesi sz�mokban a sv�dek kit�n� versenyz� legend�ja, Ingemar Stenmark domin�lt. Ism�t sz�letik magyar siker, mindj�rt kett� is, a K�kessy-Kir�ly �s a Reg�czy-Sallai m�korcsolyap�ros is ez�st�rmet szerez. 38 versenysz�mban indult 37 orsz�g 1072 versenyz�je. Az �remt�bl�zat els� h�rom helyezettje megegyezik az el�z� olimpi��val.

XIV. t�li olimpia: 1984 - Szarajev�
1984-ben Szarajev�, a szocialista blokk orsz�gai k�z�l els�k�nt �s egyben utols�k�nt elnyerte a T�li Olimpia rendez�si jog�t, a versenyekre csak komoly neh�zs�gek �r�n lehetett elt�vol�tani a hatalmas mennyis�g� frissen leesett havat a s�p�ly�kr�l. Jure Franko (a carving s�l�cek k�s�bbi kifejleszt�je) els�k�nt nyert �rmet Jugoszl�via sz�m�ra. Ekkor m�r 49 orsz�g 1272 versenyz�je indult a 39 versenysz�mban. Sajnos az �vekkel k�s�bb kit�rt balk�ni h�bor� megrong�lta �s megsemmis�tette az olimpiai �p�tm�nyek nagy r�sz�t, az olimpiai stadiont temet�k�nt haszn�lt�k a h�bor� alatt. A N�met Demokratikus K�zt�rsas�g v�gez az �remt�bl�zat �l�n, maga m�g� utas�tva a Szovjet�ni�t �s az Egyes�lt �llamokat.

XV. t�li olimpia: 1988 - Calgary
1988-ban a kanadai Calgary-ban ker�lt megrendez�sre az olimpia, ekkor b�v�tett�k a versenynapok sz�m�t 16-ra. Ezen az olimpi�n t�nt fel az olaszok k�s�bb szinte mindent megnyer� s�el�je Alberto Tomba, aki r�gt�n k�t arany�rmet is nyert, Christa Rothenburger nyerte az 1000 m-es gyorskorcsolya sz�mot, majd ugyanebben az �vben a ny�ri olimpi�n ez�st�rmet szerzett ker�kp�roz�s versenysz�mban. Ezzel m�ig is � az egyetlen sportol�, aki ugyanazon �vben a t�li, �s a ny�ri olimpi�n is �rmet tudott szerezni. Ugr�sszer�en b�v�lt a r�sztvev� orsz�gok sz�ma, imm�r 57 nemzet 1423 versenyz�je m�rte �ssze erej�t a 46 versenysz�mban. A versenyek sor�n rendk�v�li felt�n�st keltett a jamaikai bobcsapat, akiknek felk�sz�l�s�r�l, �s versenyz�s�r�l k�s�bb a "J�g veled" c�m� amerikai film sz�letett. Folytat�dik az NDK �s a Szovjetuni� harca a megszerzett �rmek�rt, ez�ttal a Szovjetuni� v�gez az �len, m�sodik a N�met Demokratikus K�zt�rsas�g, a harmadik Sv�jc.

XVI. t�li olimpia: 1992 - Albertville
1992-ben a franciaorsz�gi Albertville rendezte a j�t�kokat. Ez volt az utols� t�li olimpia, amely a ny�ri olimpi�val azonos �vben ker�lt megrendez�sre. Az �sszes s�fut� sz�mot norv�g versenyz�k nyert�k. A feloszlott Szovjetuni� a "F�ggetlen �llamok K�z�ss�ge (F�K)" n�ven ind�t csapatot, valamint ism�t k�z�s csapattal indul a k�zben �jraegyes�lt N�metorsz�g. Az olaszok s�el�-legend�ja Alberto Tomba ez�ttal egy arany �s egy ez�st�rmet szerez. A 24 �vvel kor�bbi grenoble-i t�li olimpia francia szt�rja Jean Claude Killy komoly r�szt v�llal a rendez�sben, n�h�ny alpesi sz�mban � t�zi ki a s�p�lya vonal�t is. A r�sztvev� orsz�gok sz�m�nak ugr�sszer� n�veked�se nem �llt meg, m�r 64 orsz�g nevezett 1801 versenyz�t az 57 versenysz�mra. Az �remt�bl�zatot az egyes�t�ssel hatalmas er�re szert tev� n�met csapat nyeri, m�sodik a F�K csapata, m�g a harmadik helyet az els� t�li olimpi�k leger�sebb orsz�ga Norv�gia szerzi meg.

XVII. t�li olimpia: 1994 - Lillehammer
1994-ben, csup�n k�t �vvel az el�z� t�li olimpia ut�n a norv�giai Lillehammer rendezte az olimpi�t, �gy az eddigi "n�gy�vente k�t olimpia" rendszer helyett a kiegyens�lyozottabb "k�t�vente egy olimpia" rendszer l�pett �letbe. A fegyelmezett norv�g szervez�snek k�sz�nhet�en a l�tes�tm�nyek marad�ktalanul elk�sz�ltek a r�vid hat�rid�kre. Az el�z� olimpia �ta eltelt mind�ssze k�t �ve sok bajnoknak ad es�lyt olimpiai arany�rme megv�d�s�hez. K�zvetett magyar siker az osztr�k sz�nekben indul� Hunyady Emese gyorskorcsoly�z�sban szerzett arany�rme. A j�t�kokat megel�z�en az amerikai m�korcsolyacsapatban t�rt�ntek v�ltottak ki vil�grasz�l� botr�nyt, amikor k�t nappal az Egyes�lt �llamok bajnoks�ga el�tt Nancy Kerriant vet�lyt�rsn�je, Tonya Harding volt f�rje, az exfeles�g tudt�val megt�madta �s t�rds�r�l�st okozott neki. Az Egyes�lt �llamok t�rt�nelm�nek hatodik legn�zettebb telev�zi�s k�zvet�t�s�v� l�pett el� ez�ltal az olimpiai m�korcsolya verseny k�zvet�t�se. 67 orsz�g 1737 versenyz�t nevezett a 61 versenysz�mra. Az �remt�bl�zatot az imm�r �n�ll� nemzet Oroszorsz�g nyeri Norv�gia �s N�metorsz�g el�tt.

XVIII. t�li olimpia: 1998 - Nagano
1998-ban ism�t Jap�nba ker�lt a l�ng, ez�ttal Nagano rendezhette meg a j�t�kokat, jelent�s �j versenysz�mk�nt deb�t�lt a snowboard �s a curling. Ezen az olimpi�n nevezhettek a hokicsapatok el�sz�r profi j�t�kosokat, nem kis meglepet�sre az olimpiai arany�rmet Csehorsz�g nyerte ebben a versenysz�mban, akik az olimpia el�tt a vil�gbajnoks�gon is diadalmaskodtak. Az osztr�k Hermann Maier az �ri�sm�lesikl�s sor�n �ri�sit bukott, k�t v�d�h�l�t �tszak�tva, majd a m�ly h�ban j�p�r szalt� ut�n �rt f�ldet. A v�rfagyaszt� buk�st a versenyz� egy karcol�s n�lk�l �szta meg, ezzel �rdemelte ki a k�s�bb sz�ll�ig�v� v�lt "Herminator" nevet, ezek ut�n pedig megnyerte a super-G-t, �s az �ri�s szlalomot. Ez volt az els� t�li olimpia, amelynek k�zvet�t�seit imm�r az interneten kereszt�l is k�vethett�k a n�z�k. Tov�bb folytat�dott a n�veked�s, a 72 r�sztvev� orsz�g imm�r �tt�rve a k�tezres hat�rt, 2176 versenyz�t ind�tott, akik 68 versenysz�mban m�rt�k �ssze erej�ket, �s tud�sukat. Az �remt�bl�zatban N�metorsz�g szerezte az els� helyet Norv�gia �s Oroszorsz�g el�tt.

XIX. t�li olimpia: 2002 - Salt Lake City
A legut�bbi, 2002-es t�li olimpiai j�t�kokat az amerikai mormon vall�s f�v�rosak�nt ismert Salt Lake City rendezte, magyar vonatkoz�s, hogy a rendez�s jog�t 1995-ben Budapesten nyerte el a v�ros. �j versenysz�m volt a n�i bob, 18 orsz�g versenyz�i nyertek arany�rmet. A n�met Georg Hackl pedig azzal �rta be mag�t a sportt�rt�nelembe, hogy �t egym�st k�vet� olimpi�n nyert �rmet versenysz�m�ban (sz�nk�). Yang Yang megszerezte az els� �rmet K�na sz�m�ra a t�li olimpi�k t�rt�nete sor�n, valamint Jarome Iginla lett az els� sz�nes b�r� versenyz�, aki arany�rmet nyert t�li olimpi�n (az amerikai hokicsapat tagjak�nt). Janica Kostelic pedig szenz�ci�s versenyz�ssel h�rom arany, �s egy ez�st�rmet gy�jt�tt be, abszol�t dominanci�t k�pviselve a n�i alpesi sz�mokban. Ezen az olimpi�n minden eddigin�l t�bb versenyz� (2399) indult 77 orsz�g k�pviselet�ben, 78 versenysz�mban. Az �remt�bl�zat �l�n N�metorsz�g v�gzett, m�sodik lett Norv�gia, a harmadik helyet az Egyes�lt �llamok szerezte meg.

XX. t�li olimpia: 2006 - Torino
December 8-�n indult �tj�ra az olimpiai l�ng. Az osztr�k s�legenda, Franz Klammer, aki �t VK sorozatot nyert meg lesikl�sban (ez m�ig rekord!) is ahhoz a 10.001 szerencs�s k�z� tartozik, akik futhatnak az olimpiai l�nggal a torin�i Olimpia el�tt. Az olimpiai l�ng december 8-�n indult R�m�b�l �s febru�r 10-re �rkezett meg a nyit��nneps�gre Torin�ba. Az olimpia hivatalos weblapja el�rhet� a www.torino2006.org c�men.

XXI. t�li olimpia: 2010 - Vancouver